Szalai Ákos előadó további javaslata:
Zoltán Balázs: The Moral Constitution of Capitalism
http://kozjoeskapitalizmus.hu/english/5
Erről az oldalról letölthető az eredeti angol és a magyar fordítás is.
A kapitalizmus morális felépítménye
2009.04.10. 14:19 | mikulasg | 1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://magyarpaxromana.blog.hu/api/trackback/id/tr321057837
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mikulasg 2009.04.14. 18:26:18
Deák Dániel kérésére:
Kapitalista termelés, piaci integráció, katolikus társadalmi tanítás (Balázs Zoltán)
Amiben egyetérthetünk:
- A kapitalizmus pozitívumai: a termelés társadalmasítása (Marx), racionalista legitimáció (M. Weber), vállalkozói funkció (Schumpeter), kapitalista világgazdaság mint világrendszer (I. Wallerstein)
- Az önszabályozó piac (mint társadalmi integrációs séma) pozitívumai: autonómia (Polányi K.), a gazdálkodás formális racionalitáson nyugvó módja (Menger)
- A jelen gazdasági válság nem egyszerűen a kapitalizmus válsága, hanem az emberi élet korlátainak megmutatkozása (amiről megfeledkezett a népszámlálást elrendelő Dávid – 2 Sám. 24, 9-10)
- A szisztematikus állami beavatkozás és az opportunus piaci magatartás egyaránt egyoldalúságok, antropomorf látásmódot tükröznek (Hayek)
- A kereskedés mint együttműködés valóban több, mint az egyszerű adás-vétel (Brandeis: Big business will mean business big not in bulk or power, but great in service and grand in manner)
- A katolikus egyház tanításai és a meghirdetett közjó (Gaudium et spes) csak az életfeltételek keretére utalnak, amelyek kitöltése különös társadalom- és gazdaságpolitikával más síkon jelenik meg, mint az egyházi tanítás
Amiben nem értünk egyet:
- A kapitalizmus nem tekinthető valamiféle alkotmánynak, amelynek erkölcsi vonatkozásai lennének (L. Mitchell és M. Novak elgondolásai naívak), mivel a társadalmi valóság strukturált, a modern társadalmi gyakorlat pedig funkcionálisan differenciált, ennek megfelelően más a gazdálkodási rendszer, és más a erkölcsi belátás (Habermas: es gibt keinen Trasfer von der moralischen Einsicht zum Handeln)
- A kapitalizmus nem igazolható Arisztotelésszel, aki az emberben mint a megismerés alanyában (szophroszüné), és nem mint cselekvő egyénben gondolkodott, és aki szerint a gazdálkodás alapvető elve nem a „katalliktikus cselekvés”, hanem az „autarkeia” (Alford és Naughton Arisztotelész-recepciója naív)
Kapitalista termelés, piaci integráció, katolikus társadalmi tanítás (Balázs Zoltán)
Amiben egyetérthetünk:
- A kapitalizmus pozitívumai: a termelés társadalmasítása (Marx), racionalista legitimáció (M. Weber), vállalkozói funkció (Schumpeter), kapitalista világgazdaság mint világrendszer (I. Wallerstein)
- Az önszabályozó piac (mint társadalmi integrációs séma) pozitívumai: autonómia (Polányi K.), a gazdálkodás formális racionalitáson nyugvó módja (Menger)
- A jelen gazdasági válság nem egyszerűen a kapitalizmus válsága, hanem az emberi élet korlátainak megmutatkozása (amiről megfeledkezett a népszámlálást elrendelő Dávid – 2 Sám. 24, 9-10)
- A szisztematikus állami beavatkozás és az opportunus piaci magatartás egyaránt egyoldalúságok, antropomorf látásmódot tükröznek (Hayek)
- A kereskedés mint együttműködés valóban több, mint az egyszerű adás-vétel (Brandeis: Big business will mean business big not in bulk or power, but great in service and grand in manner)
- A katolikus egyház tanításai és a meghirdetett közjó (Gaudium et spes) csak az életfeltételek keretére utalnak, amelyek kitöltése különös társadalom- és gazdaságpolitikával más síkon jelenik meg, mint az egyházi tanítás
Amiben nem értünk egyet:
- A kapitalizmus nem tekinthető valamiféle alkotmánynak, amelynek erkölcsi vonatkozásai lennének (L. Mitchell és M. Novak elgondolásai naívak), mivel a társadalmi valóság strukturált, a modern társadalmi gyakorlat pedig funkcionálisan differenciált, ennek megfelelően más a gazdálkodási rendszer, és más a erkölcsi belátás (Habermas: es gibt keinen Trasfer von der moralischen Einsicht zum Handeln)
- A kapitalizmus nem igazolható Arisztotelésszel, aki az emberben mint a megismerés alanyában (szophroszüné), és nem mint cselekvő egyénben gondolkodott, és aki szerint a gazdálkodás alapvető elve nem a „katalliktikus cselekvés”, hanem az „autarkeia” (Alford és Naughton Arisztotelész-recepciója naív)
